Szeretettel köszöntjük Jákó honlapján!



Jákói köszöntő
Tovább

Polgármesteri köszöntő

Nagy megtisztetés számomra, hogy elsőként köszönthetem honlapunkon. Kérem kattintson a tovább gombra.

Jákói intézmények
Tovább

Jákói intézmények

Jákó Önkormányzat mindig is nagy hangsúlyt fektetett intézményei fenntartására. Nem kis erőfeszítést kíván ez a településtől, abben a nehéz gazdasági helyzetben. Tekintse meg intézményeink rövid bemutatását. Büszkék vagyunk óvodánkra, iskolánkra, büszkék vagyunk az ott nevelkedett fiataljainkra.

Képgaléria Jákóról
Tovább

Képgaléria Jákóról

Kérem tekintse meg, a rólunk, Jákóiakról és Jákó községről készült fényképeket.

Kérem kattintson a tovább gombra.

Videogaléria Jákóról
Tovább

Videogaléria Jákóról

Kérem tekintse meg, a rólunk, Jákóiakról és Jákó községről készült videókat.

Kérem kattintson a tovább gombra.

Jákói menetrend
Tovább

Jákói menetrend

Mielőtt utazna, nézze meg a menetrendünket. Induló vonatok, autóbuszok és járatok, amellyel visszajuthat Jákóba.

Kérem kattintson a tovább gombra.

Programajánló
Tovább

Programajánló Jákó

Nézze meg az aktualizált, legfrissebb programokat Jákóban és Jákó környékén. Jó szórakozást!

Kérem kattintson a tovább gombra.

Tudjon meg többet Jákóról! Kattintson az Önt érdeklő címre!


JÁKÓ ELHELYEZKEDÉSE

Jákó község Kaposvártól 30 km- re nyugatra fekszik a Zselic kistáj nyugati szélén, sík területen. 61-es főútról Kiskorpád-Gige valamint Nagybajom felől is megközelíthető. Közeli város még Nagyatád és Marcali. Jákó történeti fejlődése során mindig mezőgazdasági jellegű település volt, ez napjainkban is igaz. A viszonylag jelentős erdőterületeken a faállomány zömét akác, éger, fűz és nyárfa teszi ki. Az erdőben jelentős a gím- és dámszarvas állomány, de szép számmal előfordul az őz és a vaddisznó is. Sok a gyógynövény, valamint gomba is bőségesen szedhető. Az erdőterület 90 %-a magántulajdonban van. Ezeken a területeken elsődleges a gazdasági hasznosítás, a fakitermelés.

Jákó területe 1669 hektár. A 250 lakóházban 618 ember él Jákóban.

GPS koordináták: 46.33433, 17.55300, EOV koordináták: 534936, 111083

JÁKÓ TÖRTÉNETE 1. rész

Jákó település nevét az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék említette először. 1438-ban Albert király Hetesi János itteni birtokait Guthi Ország Mihálynak és Jánosnak adta. 1526-ban II. Lajos király Jákó egy részét Perneszi Ferencnek és testvéreinek, Péternek és Balázsnak adományozta. 1536 és 1559 között több birtokosa is volt; köztük a Wárdayak, Ipoltfi János, a Pernesziek, Derecskei Pál, Magyar Bálint, Alya Máté, Derecskei Pál, Regethey Gáspár is a birtokosai voltak.

1560-ban Perneszi Farkas adományt nyert I. Ferdinánd királytól itteni birtokaira. Az 1554 évi török kincstári adólajstrom szerint csak 6, 1571-ben pedig 5 házból állt.

1672-ben Csepely György megvette Perneszi János itteni birtokait, 1678-ban pedig Perneszi Ferenc itteni birtokrészeit Csepely György özvegyének Lábody Katalinnak idegenítette el.

1715-ben 5 háztartást írtak benne össze. 1726-1733 között felerészben a Perneszi, felerészben pedig a Thulmon családé volt.

1776-ban Tallián Ádám özvegye, Rosty Ferenc, báró Révay, a Pálffy-örökösök, Pados János, a Nagy, a Terstyánszky és a báró Calisius családok voltak birtokosai. 1835-ben a Vizeki Tallián család, Csépán Antal és József birtoka, majd az 1900-as évek elején Rónaszéki Trux Hugóné Kacskovics Margit és Biró Sándor volt a nagyobb birtokosa. A községbéli kúriák közül kettőt Csépán József és Antal építtettek a 19. század negyvenes éveiben. Egyet Hegedüs József a 19. század közepén és egy úrilakot Marton Lajos 1905-ben.


JÁKÓ TÖRTÉNETE 2. rész

A községhez tartozott Cserebók-, Jajgató-puszta és József-major is (azelőtt Nagysár-puszta).

Az 1720-as években 70-100 lakosa lehetett a falunak, a XIX. század közepén 492. Ettől kezdve folyamatosan emelkedett népessége. 1872. augusztus 14-én adták át a forgalomnak a Dombóvár – Zákány vasútvonalat, s ezzel egy időben a község vasútállomását is. A XX. század első felére fejlődő községgé vált Jákó.

A 20. század elején Somogy vármegye Kaposvári járásához tartozott Jákó. 1910-ben 798 lakosából 758 magyar volt. Ebből 522 római katolikus, 267 református volt. A község határában sok őskori lelet fordul elő.

Az I. világháború után utcákat nyitottak, a településen középbirtokok, parasztgazdaságok működtek, iparosok, kereskedők tevékenykedtek. Ifjúsági és lovászegyesületet szervezetek, az iskolán kívüli népművelés keretében előadásokat, tanfolyamokat tartottak, népkönyvtárat állítottak fel.

Az 1959-ben alakult "Aranykalász" MgTsz a hetvenes években több mint 100 embert foglalkoztatott helyben. Erejére jellemző, hogy tápkeverő és takarító egysége volt Budapesten, fuvarozó és építő kirendeltsége pedig Békéscsabán. 1993-tól van önálló polgármesteri hivatala. A környék talaja humuszos, kötött homok. Kiválóan alkalmas burgonya és gabona termesztésére. Régebben nagy területen voltak szőlőskertek, gyümölcsösök.

A településen nagy hagyománya volt az állattartásnak: szarvasmarhát, sertést, lovakat tartottak. Viszonylag jelentős erdőséggel rendelkezik, faállománya zömét akác, éger, fűz és nyárfa teszi ki. Az erdőkben jelentős a gím és a dámszarvas állomány, de előfordul őz és vaddisznó is. Az erdőterület 90 %-a magán tulajdonban van, a környezet megóvása elsődleges feladata a gazdálkodóknak.

JÁKÓ TÖRTÉNETE 3. rész

A falunak 1900-tól vasútállomása postája és távirdája, 30-as évek elejétől rendszeres autóbuszjárata van Nagybajommal. A tanítás egy római katolikus és egy református népiskolában folyt az államosítás előtt. A falu népének kulturális igényeit a tágas faluház és az önkormányzati könyvtár igyekszik kielégíteni. A falunap június 18-adikához legközelebb eső szombaton, a búcsú október második vasárnapján van minden évben.

1969. július 1.-vel a szomszédos Nagybajom községgel Községi Közös Tanács néven közös tanácsot alakított, majd 1990. szeptember 30-án különválás után létrejött Jákó Önkormányzata.

A jákói temetőben nyugszanak:

Csépán Cornélia földbirtokos (1808-1828.) györgyfalvai Csépán István és Ttes Kühtl Anna asszonyság Csépán István úrnak hitvese.
Több t. n. vármegyék táblabírája és a somogyi belső tractus fő curátora. (1758-1830.)
Marton Lajos (1828-1917), Marton Lajosné nemes Heman Clementina (1834-1917), Marton Lajoska (1870-1875)
Dr. Marton Gyula orvos (1857-1915)

Jákói híres ember:

Jákóban született Dr. Zrínyi Miklós (1949. május 22. –) tanszékvezető egyetemi tanár (BME Fizikai Kémia Tanszék ) , a kémiai tudományok doktora (BME), 1993, a kémiai tudományok kandidátusa (ELTE), 1987, egyetemi doktor (ELTE), 1977


JÁKÓ NEVEZETESSÉGEI I.

Kis- kápolna

Szobrot rejtő kicsiny kápolna a nagybajomi út mellett található. 1948 nyarán hatalmas vihar pusztított Jákó községben. Ennek emlékére állította a község lakossága a kis kápolnát. Évtizedeken keresztül az eseményre emlékezve, emlékeztetve június végén szent misét tartottak a szobornál.


Csépán kúria

Jákó, Kossuth Lajos utca 112. szám alatt található a Csépán kúria. A kilenc szobás, klasszicizáló épület 1832 táján épült. Csépánéktól Kacskovics Margit örökölte, majd Wellmann Oszkár állatorvos professzor vásárolta meg. Az épületet 1937-ben átépítették. 1945 után államosították. Jelenleg Jákó Község Önkormányzata található benne.


Bíró kúria

Jákó, Kossuth Lajos utca 124. szám alatt található a Bíró kúria. Eredetileg Pál Farkas földbirtokos tulajdona volt. 1900 körül a Bíró család vásárolta meg, majd államosították. 1947-től iskola működött benne, jelenleg itt üzemel a Jákói Óvoda.


JÁKÓ NEVEZETESSÉGEI II.

Kacskovics kúria

Jákó, Kossuth Lajos utca 27-28. szám alatt található a Kacskovics kúria. A stílus nélküli L alakú, földszintes, manzárdos épület 13 szobával, nagy terasszal rendelkezik. Eredeti tulajdonosa, Kacskovics Margit 1945 után is birtokban maradt. Később lakásokat alakítottak ki benne.


Harangtorony

Jákó, Kossuth Lajos utcában található a Harangtorony, a Kacskovics kúriával szemben egy kicsinyke dombon emelkedik. A legenda szerint a domb alatt egy római kori őrtorony található. A toronytól jóval beljebb, keletre fekszik a falu régen elhagyott temetője. A magányosan álló harangtorony a II. világháború idején megkezdett, de be nem fejezett katolikus templom építésére emlékeztet. Körülötte még felfedezhetők a Kacskovics kúriához tartozó egykori park nyomai.


Református Templom

Jákóban református lelkész Fejér István. A templomot 1856-ban építették, jelenleg helyi építészeti értékkel bír. Tornyát a II. világháború alatt bombatámadás érte, ekkor az eredetit egy kisebb toronnyal pótolták. Az időközben teljesen leromlott állagú templom felújítása 2005 őszén kezdődött el. Ma egy szépen felújított templom fogadja híveket, látogatókat.


Római katolikus templom

Esperes: Lukácsi Géza A római katolikus templom a falu közepén, a temető kertjében áll. Az 1990-es években emelt egyszerű épület érdekessége, hogy - köszönhetően a hívek nagy adakozó kedvének - két Szűz Mária szobor található benne.


Rövidhír

Térkép

Nagyobb méretért kattintson a térképre!

Jó napom van!


Kérek egy viccet!


Spóroljunk együtt!


Kérek ötletet!